A táblabíróság tizennegyedik életévét be nem töltött, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és megszüntette szülői felügyeleti jogát, de megkötésekkel engedélyezte az asszony számára, hogy kapcsolatot tartson gyermekével.

A vádlott és élettársa Szabadszálláson élt, kapcsolatukból 2005 februárjában fiúgyermek született. A pár kapcsolata megromlott, a férfi többször is el- és visszaköltözött, majd miután, ismét megszaporodtak a veszekedések, 2015 novemberében végleg elhagyta élettársát, de lehetőségeihez képest rendszeresen támogatta anyagilag volt családját.

Az asszony nem tudott belenyugodni a viszony megszakadásába, s mivel a szétköltözés után nem vállalt rendszeres munkát, anyagi gondok is terhelték. 2016 májusától a labilissá váló nőnél már a gyermeknevelésben is gondok jelentkeztek, a kisfiú elhanyagolta az iskola látogatását, s emiatt a kormányhivatal eljárást is indított, majd felmerült annak lehetősége, hogy a gyermeket kiemelhetik a családból.

A vádlott kilátástalannak látta a helyzetét, ezért 2016. november 30-án hajnalban úgy döntött, hogy öngyilkosságot követ el. Elhatározta azt is, hogy ezt megelőzően, azért, hogy ne maradjon magára, kiskorú gyermekét megöli. A vádlott a gyerekkel közösen használt franciaágyban alvó, így védekezésre képtelen 11 éves fiát közepes erővel mellkason szúrta, majd - már véletlenül - a nyakát is felszínesen megvágta.

A kisfiú, látva, hogy vérzik, maga hívott mentőt, és hogy mielőbb kórházba kerüljön, a házból kilépve elindult az aszfaltos út irányába. A gyerek életveszélyes sérüléseit ellátták, élete csak a véletlenen, saját lélekjelenlétén és a szakszerű orvosi beavatkozáson múlott.

A gyerek távozása után a nő öngyilkosságot kísérelt meg, de a kiérkező rendőrök mentőt hívtak hozzá. A szakértő megállapította, a bűncselekmény idején a vádlott beszámítási képessége közepes mértékben korlátozott volt.

Döntésével a táblabíróság helyben hagyta az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék ítéletét.