megfizethető és tiszta villamos energia iránti növekvő kereslettel - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint Kádár Andrea Beatrix, a tárca helyettes államtitkára többek között erről beszélt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 62. közgyűlésén Bécsben.

Az energetikáért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: a NAÜ nélkülözhetetlen erőfeszítései hatékony segítséget jelentenek az országoknak az atomenergia éghajlatváltozás-hatásainak mérséklését szolgáló, békés célú alkalmazásában.

Kifejtette: a magyar kormány hosszú távon számol az atomenergiával, a Paksi Atomerőmű blokkjai már megkapták a 20 éves továbbműködéshez szükséges hatósági engedélyeket. Emlékeztetett továbbá, hogy a kitartó fejlesztői munkának köszönhetően sikerrel zárult az atomerőmű átállása, aminek eredményeként a VVER-440-es reaktorokkal működő paksi létesítmény a világon egyedüliként üzemel 15 hónapos üzemanyagciklussal.

A helyettes államtitkár köszönetet mondott a NAÜ által a Paks II projekt megvalósításához biztosított szakmai támogatásért.

Magyarország elkötelezettségét a nemzetközi követelményeknek való megfelelés iránt többek között az is bizonyítja, hogy kormányzati kezdeményezésre a teljes hazai nukleáris hatósági rendszert vizsgáló 2015-ös IRRS-misszió folytatásaként idén ősszel ismét Magyarországra látogat a NAÜ szakértői delegációja. A követő misszió a korábbi jelentésben foglalt észrevételek és javaslatok kezelését fogja ellenőrizni - mondta Kádár Andrea Beatrix.

Kitért arra is, hogy a magyar kormány szükségesnek tartja a NAÜ központi szerepének fenntartását a globális nukleáris védettség fokozásában.

A NAÜ legnagyobb éves rendezvényének számító közgyűlésen a 170 tagállamon felül a világ minden tájáról nemzetközi és nem kormányzati szervezetek képviselői is részt vesznek 2018. szeptember 17. és 21. között Bécsben. A közgyűlés kiemelt kísérőrendezvényének számít az idén huszonegy ország résztvevőivel zajló tudományos fórum, amelynek idei fő témája a nukleáris tudomány szerepe a globális éghajlatvédelemben, így az éghajlatváltozás negatív hatásainak enyhítésében, a nyomon követésben és az éghajlati alkalmazkodás elősegítésében.