Ez főként annak köszönhető, hogy a hazai piac mélyfagyasztott állapotba került az utóbbi hetekben, mivel a piaci szereplők egyre nagyobb hányada helyezkedett várakozó álláspontra a hitelminősítők kommentárjaira várva - írják az Equilor elemzői.

Befektetői szempontból a bizonytalanságnál még a bóvli kategóriába kerülés is jobb, ennek megfelelően az akár néhány hetet is felemésztő portfólió-átrendezések után jelentős pozitív korrekcióval számolnak az Equilor elemzői a parketten. Az S&P a csak februárban mond véleményt a magyar adósságról, ami elegendő időt biztosít a kormánynak arra, hogy újabb gazdaságpolitikai lépéseket tegyen az adósságpálya egyensúlyának biztosítására, így elkerülhető lenne az újabb leminősítés.

Kedden ül össze ismét a monetáris tanács, hogy a kamatról határozzon. A piaci várakozások megosztottak: a Moody's döntése után minimum 50 bázispontos emelést várnak az újonnan megkérdezettek, de van aki 100 bázispontos ugrást vár a jelenlegi 6 százalékos szintről. A pénzpiacon ennél konkrétabb a helyzet: három hónapon belül összesen 150 bázispontos többlettel kalkulálnak a befektetők, azonban ezt követően már nem emelkedne tovább az alapkamat. Az elemzők szerint a jegybanki alapkamat a mostani környezetben kevésbé számít iránymutatónak, mivel egy 25/50 bázispontos emelés gyakorlatilag semmilyen iránymutatást nem jelentene, pusztán igazodna a jegybank a piaci folyamatokhoz. Markáns változást csak egy 150/200 bázispontos szigorítás hozna, ami legalább részben meglepné a piaci szereplőket. Egy ilyen markáns lépésre azonban a jegybank korábbi döntéseit, a monetáris tanács összetételét és a reálgazdasági folyamatokat áttekintve csupán minimális esélyt látnak az elemzők.

A Moody's betessékelt minket a bóvli kategóriába, ami drasztikus eladói hullámot hozott a hazai kötvénypiacon. Ez azért van, mivel sok intézményei szereplő, befektető a mostani lépést követően nem tarthat magyar állampapírt. Ennek megfelelően jelentős tőkekivonással számolnak az elemzők a magyar kötvénypiacról, amely feljebb tornázza majd a hozamokat (azaz olcsóbbak lesznek ezek az instrumentumok). Akármennyire is borús a gazdasági média és negatívak a szereplők, az Equilor nem számol azzal, hogy Magyarország csődbe menjen.

A hét közepén arcára fagyott a mosoly a befektetőknek, hiszen a németeknél a 10 éves államkötvények kapcsán elmaradt a szokásos tolongás. A tervezett 6 milliárdos összegnek csak mintegy kétharmadát, 3.8 milliárd eurót vontak be az aukcióba, ami egy csapásra elvette a kedvét a piaci szereplőknek. Ezzel párhuzamosan az amerikai aukció 3,2-szeres lefedettség mellett 1,415 százalékos rekord kamattal kelt el. Az amerikai államkötvények iránt megnövekedett kereslet elsősorban az európai adósságválsággal függ össze. Másrészt az amerikai szuperbizottság képtelen volt megállapodni a hiánycsökkentésről, melynek következtében automatikus kiadáscsökkentések valósulnak meg, ami visszatartja a növekedést. A pénteki olasz aukció is a múlt heti spanyol-francia párost követte, ha a hozamok megugrását vesszük alapul. Összességében elmondható, hogy tengeren innen és azon túl is csúcsot döntöttek az államkötvény hozamok a recessziós félelmek és a kormányok tétovázása miatt. A befektetők által megvásárolt államkötvények a költségvetés finanszírozása szempontjából jelentős tételnek minősülnek, azonban azt is látni kell, hogy ezeken a szinteken már komoly plusz terhet rónak az adott ország államadósság állományának növekedésére nézve.

Újabb leminősítések esetén a megugró CDS felárak tovább ronthatják a főbb tőzsdeindexek teljesítményét és nagyobb volumenű kötvény bevásárlásra késztethetik a piaci szereplőket, feltéve ha még hisznek az állami garanciavállalásban. Görögország példáját látva azonban az ugráló vár bármikor könnyen leereszthet. Az elemzők szerint a piaci szereplők egyértelműen arra játszanak, hogy az EKB beindítsa a pénzpumpát a piacon és betárazzon a kötvényekből, így a megszorító intézkedésekre időt kapnának az államok.

OrientPress Hírügynökség