- közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán az MTI-vel. A KSH a házasság hetéhez kapcsolódóan adott ki összesítést a házasságkötések számának alakulásáról. A 2017-et megelőző évek utolsó hónapjában történt házasságkötések - 1800 és 2400 közötti - átlagértékét figyelembe véve a KSH megállapította, hogy tavalyi házasságkötésszám a 2016. évi csúcsot várhatóan nem éri el.

Az adatok szerint 2010-ig egyre kevesebben, majd akkortól évről évre mind többen kötöttek házasságot. Ez a szám az 1980-as években 73 ezerre, az 1990-es években 53 ezerre, az ezredfordulót követő évtizedben pedig 43 ezerre esett vissza - írja a KSH.

A 2010-es év jelentette az elmúlt évtizedek mélypontját, ekkor ugyanis mindössze 35,5 ezer pár járult anyakönyvvezető elé. Azután az esküvők száma folyamatosan emelkedett egészen 2016-ig, amikor az utolsó húsz évben a legtöbb (51,8 ezer) házasságot kötötték.

Az összesítés szerint az ezer lakosra jutó házasságkötések száma, Magyarországon 2009-ben 4 százalék alá csökkent. Ez az érték 2015-ben emelkedett először jelentősen, 4,7 százalékra. 2016-ban és a 2017 első tizenegy hónapjában ez a mutató pedig már az 5 százalékot is meghaladta.

A KSH ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy - az ezer lakosra számított mutatót tekintve - jelentősek a területi különbségek. Így 2016-ban a skála alján elhelyezkedő Zala megyében ezer lakosra 4,4 házasság jutott, míg Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,7.

Az unió országainak 2015-ös házasságkötési adatai alapján a legalacsonyabb és a legmagasabb értékkel rendelkező országok között 2,5-szeres az eltérés. Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma Portugáliában és Szlovéniában a legalacsonyabb (3,1 százalék), a legmagasabb arányszám pedig Litvániát jellemezte (7,6 százalék). Magyarország 2015-ös 4,7 százalékos értéké közepesnek számított az uniós rangsoron.

A KSH adatai szerint a párok egyre érettebb korban házasodnak, 2000 és 2016 között az először házasulók átlagos életkora mindkét nem esetében öt évet emelkedett: 2016-ban a nők 29,7 évesen mentek férjhez, a férfiak 32,5 éves korukban nősültek.

Az összes házasságkötés csaknem 70 százalékában a vőlegény az idősebb, 22 százalékában pedig a menyasszony.

Válás 2016-ban 19,6 ezer volt, vagyis minden ezer lakosra kettő jutott. Ötven év után először 2014-ben, majd 2016-ban maradt 20 ezer alatt a számuk.

A KSH közleménye arra is kitér, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt az élettársi kapcsolatot létesítők száma. 1990-ben 251 ezer ember élt élettársi kapcsolatban, a 2016. évi kis népszámlálás adatai szerint pedig már 1 millió 87 ezer. A növekedés elsősorban abból adódott, hogy a fiatal nőtlenek és a hajadonok egyre gyakrabban létesítenek a házasság előtt vagy helyett élettársi kapcsolatot.

A házasság hetét február 12-18. között tizenegyedik alkalommal rendezik meg Magyarországon. A kezdeményezés több mint két évtizede Nagy-Britanniából indult, és a család értékeit, fontosságát állítja a figyelem középpontjába - emlékeztet a KSH közleménye.